[22] (…) A (6) bekezdés értelmében a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további, jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az Infotv. 30. § (5) bekezdése értelmében, ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében a törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Mindezek értékelése a bíróság mérlegelő tevékenységének eredménye.

[25] Jelen ügyben a másodfokú bíróság az alperes által becsatolt, a per tárgyát képező iratot megvizsgálta, a rendelkezésre álló adatokat, a tanúvallomásokat, a lefolytatott bizonyítás eredményét helytállóan, jogszabálysértés nélkül értékelte. Az Alkotmánybíróság megjelölt határozatai, az annak nyomán kialakult bírói gyakorlat valóban nem teszik lehetővé azt, hogy akár az üzleti titokra, akár a döntéselőkészítő jellegű adatokra történő általános utalással a közérdekű adatok kiadásának megtagadása történjék, a konkrét esetben azonban a hivatkozások túllépték az általánosságok szintjét. Megállapítható volt, hogy az alperes bevételei csak közvetett módon származtak közpénzből, és bár az alperes valóban több szálon kapcsolódik … város önkormányzatához, gazdálkodásának nem elhanyagolható része piaci körülmények között zajlik. Nem helytálló a felperes azon hivatkozása, hogy az adott területen az alperes monopol helyzetben lenne, mert köztudomásúnak tekinthető, hogy a városban egy másik sportcsarnok is működik, illetve más létesítményekben is vannak hasznosítható labdarúgópályák, továbbá a régióban több helyen is vannak más, hasonló funkciójú létesítmények. Ilyen körülmények között annak nyilvánosságra kerülése, hogy milyen anyagi peremfeltételek mellett történik a szolgáltatások árának kalkulálása, valóban sérthetik az alperes tényleges üzleti érdekeit, piaci tevékenységét, így a dokumentum ezen részeinek a nyilvánosságtól való elzárása érdemben nem jogsértő. A felperes érdemben nem cáfolta a meghallgatott tanúk közül a létesítmény közvetlen irányítóinak azon előadását, hogy pl. a bérleti díjról történő tárgyalások vonatkozásában többször szembesültek azzal, hogy a tárgyalópartnerek azt helyezték kilátásba, hogy a számukra kedvezőbb konkurens ajánlatokat készülnek elfogadni. Amennyiben a tárgyalópartnerek is megismerhetnék az alperes alkupozícióinak alapjait (milyen összegek mellett lehetséges még a gazdaságos működés), ez nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy az alperes tárgyalási alkupozícióit gyengítse.