A közérdekű adat fogalmát az információszabadság törvény (Infotv.) határozza meg. A törvény nem sorolja fel konkrétan, hogy milyen adatok lehetnek közérdekű adatok. Ehelyett egy általános fogalommal írja körül, hogy milyen adatok közérdekűek. A közérdekű adatok olyan információk vagy ismeretek, amiket valamilyen közfeladatot ellátó szerv (lényegében minden állami intézmény) birtokol, és az adatok vagy a tevékenységére vonatkoznak vagy a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezkeztek. Ez alapján látható, hogy nagyon sokféle információ lehet közérdekű adat. 

A törvény felsorolja a legtipikusabb közérdekű adatokat. Minden esetben közérdekű adatnak számít, hogy a közfeladatot ellátó szerv(nek)

• milyen ügyekben van hatásköre,

• milyen területen illetékes, 

• hogy néz ki a szervezete,

• mi a szakmai tevékenysége és értékelése,

• milyen adatfajtákat birtokol,

• milyen jogszabályok vonatkoznak a működésére,

• hogyan gazdálkodik,

• milyen szerződéseket kötött. 

A felsorolás azonban nem kizárólagos, a felsoroltakon túl számos más információ is közérdekű adatnak számíthat.

TIPP

Közérdekű adatnak számít, hogy az önkormányzat hány vállalkozónak ad telepengedélyt a településen, mennyi bírságot szed be jogosulatlan közterület-használat miatt vagy mennyi pénzt költ útkarbantartásra vagy az utcák takarítására.

Közérdekű adatokhoz hasonlóak a közérdekből nyilvános adatok. Ezek olyan adatok, amik egyébként nem lennének közérdekűek, azonban valamilyen külön törvény mégis kimondja, hogy az adatot közérdekűként kell kezelni. Ilyenek például azok a személyes adatok, amik valamilyen közfeladatellátás miatt mégis nyilvánosságot érdemelnek: a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása.

TIPP

Közérdekből nyilvános adatnak számít, hogy a polgármester vagy az önkormányzat jegyzője mennyi jutalmat kapott, de azoknak a vállalkozóknak a neve is, akikkel az önkormányzat szerződést köt.

Ha egy adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános, akkor az azt birtokló közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy bárki megismerhesse.

A közérdekű adatok két módon ismerhetők meg. Bizonyos adatokat a közfeladatot ellátó szerveknek külön kérés nélkül, más adatokat viszont csak kérésre kell megismerhetővé tenni.

1. Kérés nélkül közzéteendő adatok

Az Infotv. előírja, hogy a közfeladatot ellátó szervek számos adatot külön kérés nélkül, maguktól közzétegyenek. 

A közfeladatot ellátó szervek által közzéteendő legfontosabb adatokat, az ún. általános közzétételi listát, az Infotv. 1. melléklete határozza meg. Az általános közzétételi listán, külön kérés nélkül kell tehát közzétenni a szervezeti, személyzeti, tevékenységre, működésre vonatkozó, valamint a gazdálkodási adatokat. Ezeknek az adatoknak a részletes listáját az Infotv. sorolja fel.

TIPP

Az általános közzétételi lista részeként, külön kérés nélkül kell közzétenni az állami, önkormányzati szervek vezetőinek nevét, elérhetőségét, de azt is, hogy mik azok a jogszabályok, amik a szerv működését szabályozzák. Szintén közzé kell tenni a szerv által kiírt pályázatokat és eredményeit, valamint államháztartásból származó pénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat.

A közfeladatot ellátó szervek köre nem korlátozódik az állami vagy önkormányzati szervekre. Közfeladat-ellátás közjogi státusz nélkül (például állami, de bizonyos esetekben magáncégek esetében) is elképzelhető. 

A közzétételnek bizonyos szervek esetén saját honlapon kell történnie (Sándor-palota, az Országgyűlés Hivatala, az AB, AJBH, ÁSz, MTA, MMA, OBH, LÜ, központi államigazgatási szervek, országos kamarák, kormányhivatalok). Minden más szerv viszont dönthet úgy, hogy más szervek honlapján (például felügyeleti szerv vagy a Kormány által üzemeltetett kozadat.hu-on) teszi közzé az adatokat. 

A különböző szervek közzétételének linkjét elméletileg a Kormány által üzemeltetett kozadat.hu oldalon lehet elérni, a gyakorlatban azonban az ide feltöltött információk hiányosak.

“Központi Információs Közadat-nyilvántartás”

A 2022-ben létrehozott Központi Információs Közadat-nyilvántartás egy online adattár, ahova költségvetési szervek szerződéses és támogatási adatokat kötelesek feltölteni, amiket aztán egy, a kormány által fenntartott honlapon (Kif) nyilvánosan közzétesznek. 

A törvény szerint nem minden közpénzfelhasználó szerv köteles adatokat szolgáltatni. A Kif-en történő adatszolgáltatásra csak az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szervek kötelesek. 

TIPP

Költségvetési szervek: minisztériumok, kormányhivatalok, rendőrkapitányságok, állami iskolák és egyetemek, bíróságok, önkormányzatok polgármesteri hivatala.

Nem költségvetési szervek: Magyar Nemzeti Bank, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, önkormányzatok, állami és önkormányzati cégek.

A Kif-en közzéteendő adatok köre részben átfedi az általános közzétételi lista szerint közzéteendő adatokat. Ahogy az általános közzétételi lista esetében sem, a Kif-re feltöltött tartalmak között nem maga az okirat (például szerződés, támogatói nyilatkozat), csak a jogügylet főbb adatai (szerződő felek, ügylet értéke, teljesítési hely és idő) érhetők el.

Bár a Kif-re olvasható és kereshető formában kell feltölteni az adatokat, az adatok megismerése mégsem egyszerű. A különböző szervek külön-külön pdf-ekben töltik fel az adatokat kéthavi ciklusokban, amiket az érdeklődök csak captcha-k után tudnak letölteni, külön-külön. A szerződéses információk is aligha hasonlíthatók össze, nem hogy az egyes adatkezelőn belül, de más adatkezelőkkel összevetve végképp nem.  

Az általános közzétételi lista és a Kif mellett léteznek más online felületek is, ahol közfeladatot ellátó szerveknek adatokat kell közzétenni. Ezekről itt olvashatsz.

2. Kérés alapján megismerhető adatok

A közérdekű adatok megismerésének másik módja a közérdekű adatigénylés. Közérdekű adatigénylésnek azt nevezzük, amikor valaki a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapvető jogára hivatkozva szeretne megismerni adatokat. 

Közérdekű adatot bárki igényelhet. Az adatigénylő lehet természetes személy, de jogi személy (például cég, egyesület, alapítvány) is.

TIPP

Adatot akár a munkahelyünk képviseletében, de akár magánszemélyként is igényelhetünk. Az adatigénylő nem csak magyar, de külföldi állampolgár is lehet.

Az adatigénylésbe az adatigénylő nevét, megnevezését, valamint azt az elérhetőséget szükséges beleírni, ahova az adatokat az adatigénylő kéri. Ha az igénylő ezeket nem adja meg, adatigénylést nem muszáj teljesíteni. 

A név megadása azért is fontos, mert ha később az adatigénylő pert szeretne indítani, a bíróság előtt szükséges igazolnia, hogy ténylegesen ő volt az a személy, aki az adatigénylést benyújtotta.

Nem feltétlenül szükséges, de érdemes beleírni az adatigénylés tárgyába, hogy közérdekű adatigénylésről van szó. Emellett az igénylés szövegében érdemes feltüntetni, hogy az adatigénylő az Infotv. 28. § (1) bekezdése alapján terjeszti elő az igényt. 

TIPP

Tisztelt Adatkezelő!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján az alábbi közérdekű adat megismerése iránti igényt terjesztem elő: 

Kérem, hogy küldjék meg részemre (az igényelt adatok leírása).

Kérem, hogy ha az adatigénylést nem tartják egyértelműnek, az Infotv. 28. § (3) bekezdése alapján hívjanak fel az igény pontosítására.

A legegyszerűbb technikai megoldás érdekében kérem, hogy a (az adatigénylő elérhetősége) email címre elektronikus úton küldjék meg az adatokat. 

Amennyiben az interneten elérhetőek az általam kért információk, kérem, hogy az adatszolgáltatást az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével szíveskedjenek teljesíteni az Infotv. 30. § (2) bekezdésével összhangban. 

Segítő együttműködésüket előre is köszönöm,

(Az adatigénylő neve, megnevezése)

Nem, nem szükséges megindokolni vagy bármilyen magyarázatot fűzni az adatigényléshez. 

Három módon lehet  közérdekű adatigénylés benyújtani:

1. szóban,

2. írásban és

3. elektronikusan. 

Elektronikus úton lehetőség van e-mailen, de - akár Ügyfélkapu használatával - E-Papír szolgáltatás útján való adatigénylésre. 

TIPP

Elektronikus adatigénylésre használható a civil kezdeményezésre létrehozott Ki Mit Tud? felület, ahol az adatkezelők válaszait bárki megismerheti. A felületen érdemes ellenőrizni, hogy az általunk keresett adatokat korábban más adatigénylő nem kapta-e már meg. Ebben az esetben ugyanis az adatok a Ki Mit Tud? felületén elérhetőek lesznek.

A törvény szerint háromféle szerv köteles közérdekű adatigénylésekre válaszolni:

1. közfeladatot ellátó szervek (például minisztérium, kormányhivatal, önkormányzat, állami és önkormányzati tulajdonban lévő cég);

2. szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek (például közműszolgáltatók);

3. az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesítő szervek a kapcsolatuk vonatkozásában (például közbeszerzésen nyertes magántulajdonban lévő cég).

Az adatigénylés elküldése előtt érdemes megnézni az adott szerv honlapját, hogy van-e olyan személy vagy szervezeti egység, ami illetékes az adatigénylések fogadására. Ha van ilyen, neki érdemes elküldeni az adatigénylést  (pl. adatvédelmi tisztviselő, önkormányzatoknál gyakran a jegyző).. Ha nincs ilyen, akkor a szervezet hivatalos központi email címére lehet küldeni az adatigénylést. 

Közfeladatot ellátó szervek esetében az általános közzétételi listában megjelölt elérhetőségre, cégek esetében pedig a cégnyilvántartásban feltüntetett email címre érdemes küldeni az igénylést.

TIPP

Ha ismerjük a cég nevét, adószámát vagy cégjegyzékszámát, a cég emailes elérhetőségét az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatán online, ingyenesen lekérdezhetjük.

Nem. Az adatigénylés illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjat sem szükséges fizetni.

Az adatigénylésre főszabály szerint 15 napon belül választ kell adni. 

A 15 napos határidőt három esetben további 15 nappal meg lehet hosszabbítani:   

• ha az adatigénylés jelentős terjedelmű,

• ha az adatigénylés nagyszámú adatra vonatkozik, vagy

• az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

TIPP

Az adatigénylés és a válaszadási határidő napját érdemes elmenteni vagy feljegyezni, hogy ha később vita lenne belőle, könnyen tisztázható legyen. 

Ha a 15. nap munkaszüneti napra esik, az adatkezelők jellemzően csak a következő munkanapon szoktak válaszolni. A 15 napos határidőhöz kapcsolódó további (például perindítási) határidők viszont ilyen esetekben is változatlanok, tehát a 15. nap után elindulnak.

A törvény két követelményt fogalmaz meg az adatkiadás módja kapcsán. 

Egyrészt az adatigénylésnek közérthető formában kell eleget tenni, tehát olyan módon, hogy az külön szaktudás nélkül is érthető legyen. Másrészt az adatigénylésnek az igénylő által kívánt formában, illetve módon (például pdf-ként megküldés, zip. file-ban való megküldés) kell eleget tenni. 

A törvény szerint a igénylő kérésétől csak akkor térhet el az adatkezelő, ha a kérésnek megfelelő kiadási mód aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelő számára.

Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Ha tehát az adatok egy honlapon már elérhetőek, az adatkezelő megteheti, hogy csak a honlap linkjét küldi meg az adatigénylőnek, ahelyett, hogy az adatokat külön elküldené.

TIPP

Az adatigénylőnek megküldött linknek az adatokra mutatónak kell lennie. Nem elfogadható, ha csak egy általános honlaptartalomra mutató linket küldenek válaszként és az adatigénylőnek kell az általános honlap menüpontjai közül kikeresnie, hogy melyik aloldalon lehetnek a kért adatok.

Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni.

Az adatkezelő köteles megindokolni, hogy miért nem úgy, olyan módon küldte meg az adatokat az adatigénylőnek, ahogyan azt adatigénylő kérte. A szerzői jogi védelem alá eső adatoknál (például kutatási jelentés, művészeti alkotás) az adatkezelőnek a törvény szerint kifejezetten lehetősége van a megismerés korlátozására azzal, hogy csak a mű megtekintését biztosítja.

Ha az adatkezelő nem indokolja meg döntését, akkor az adatigénylő jogosult ragaszkodni az általa igényelt teljesítési módhoz.

TIPP

Ha az adatigénylő az adatok email útján való megküldését kérte, és az e-mail-es megküldés nem jelent aránytalan nehézséget, akkor az adatigénylő nem köteles elfogadni, hogy a kért adatokat csak helyben, az adatkezelő épületében személyesen nézheti meg. 

Ha az adatigénylő elfogadja, hogy nem küldik meg neki az adatokat és csak helyben nézheti meg azokat, érdemes figyelni arra, hogy a betekintés még azelőtt megtörténjen, mielőtt lejár a bírósághoz fordulási határidő. Azaz érdemes az adatigénylésre érkezett választól számított legkésőbb két héten belül betekinteni. Ha ugyanis az adatigénylőnek nem az igényelt adatokat mutatnák be a betekintésen, az adatigénylő még dönthet úgy, hogy bírósághoz fordul. Erre azonban csak a 15 vagy a meghosszabbított 30 napos határidőtől számított 30 napon belül van lehetőség. 

A betekintésről jegyzőkönyvet szokás felvenni. A jegyzőkönyvet az adatigénylő is aláírja, de csak azután, hogy lehetősége van saját meglátásait is rögzíteni a jegyzőkönyvben. 

Nem. A közérdekű adatigénylésre mindig 15, de legkésőbb 30 napon belül válaszolni kell, akkor is, ha az adatkezelő szerint nem adhatók ki az adatok.

Igen. Azokat az adatokat, amiket közérdekű adatként megismerhet az adatigénylő, azokat jogosult nyilvánosan terjeszteni is.

TIPP

Az adatigénylő az adatokat elküldheti bárkinek, így akár újságíróknak is, de közzéteheti a közösségi médiában vagy egy honlapon is.

Az adatigénylés teljesítése csak törvényben meghatározott okból tagadható meg. A törvényes okok egy részét az Infotv., más részét viszont további törvények határozzák meg. Az Infotv. által felsorolt okok a következők:

1. az adatigénylő 1 éven belül már megkapta egy korábbi igénylésnél az adatokat, és az adatokban azóta nem történt változás,

2. az adatigénylő nem adta meg a nevét és az elérhetőségét,

3. az adatkezelőnél nincsenek meg a kért adatok,

4. az adatigénylés az adatok más szervektől való beszerzését, begyűjtését igényelné,

5. az adatigénylés teljesítése kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását igényelné, például azért, mert az igényelt adatok előállítása számítási feladatokat igényelne,

6. az adat üzleti titok tárgyát képezi, és a nyilvánosság aránytalan sérelmet okozna,

7. az adatok döntések meghozatalához szükségesek és az adatok keletkezésétől még nem telt el 10 év,

8. az adatok bár döntés meghozatalához szükségesek és a döntés már meg is született, azonban ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. 

Az Infotv. felhatalmazása alapján más törvények fontos okból további korlátozásokat írhatnak elő. Ilyen fontos okok:

• honvédelmi érdek,

• nemzetbiztonsági érdek,

• bűncselekmények üldözése vagy megelőzése ,

• környezet- vagy természetvédelmi érdek,

• központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek,

• külügyi kapcsolatok, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok védelme,

• bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás védelme,

• a szellemi tulajdonhoz fűződő jog védelme. 

Az adatkezelőnek válaszában azonban pontosan meg kell jelölnie, hogy a felsorolt érdekek kapcsán mely törvény és melyik §-a teszi konkrétan lehetővé a nyilvánosság korlátozását.

TIPP

Új adatként nem köteles megküldeni az adatokat rendőrség, ha olyan bűnügyi statisztikák kiadását kéri az adatigénylő, amiket a rendőrség egyébként nem gyűjt.

Döntéselőkészítő adatként megtagadhatják a kormány elmúlt 10 évben tartott üléseiről készült jegyzőkönyvek kiadását, mivel a nyilvánosság nyomása a kormányülésen résztvevők befolyásmentes véleményformálási lehetőségét negatívan alakíthatná, és ennek tudatában a kormányülésen a miniszterek nem őszintén formálnának véleményt, hiszen így tudnák, hamarosan a közvélemény is megismerheti álláspontjukat.

Üzleti titokként nem kell nyilvánosságra hozni, ha egy cég az állammal szerződést köt és a szerződésben kikötött ár nyilvánosságra kerülése a piacon lehetetlen helyzetbe hozná a céget a versenytársaival szemben. 

2020 decembere óta hatályos a Tromso-i Egyezmény. A Magyarországon is hatályos nemzetközi szerződés szerint ha a szerv nem rendelkezik az igényelt adattal, akkor elő kell segítenie az adatigénylőt abban, hogy megtalálja az adatok gazdáját. A segítségnyújtás két módon történhet: 

• az adatigénylést vagy meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező szervhez, vagy 

• az igénylőt tájékoztatnia kell arról, hogy mely hatáskörrel rendelkező szervhez fordulhat igényével. 

Ha tehát az adatigénylő azt a választ kapja, hogy az adott szerv nem kezeli az adatokat, a Tromso-i Egyezmény alapján jogosult segítséget kérni ahhoz, hogy megtalálja, melyik másik szerv kezelheti az adatokat.

TIPP

Tisztelt Adatkezelő!

Köszönöm az (az adatigénylés elküldésének dátuma) megküldött válaszát, melynek megérkezését ezúton visszaigazolom.

Válaszában tájékoztatott, hogy a közérdekű adatigénylést nem tudja teljesíteni, mivel az igényelt adatoknak nem kezelője.

Az Infotv. 30. § (3) bekezdése szerint az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt e törvény alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, az igény beérkezését követő 15 napon belül írásban vagy - ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíteni kell az igénylőt.

2020. december 1. napján hatályba lépett az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezménye, melyet a 2009. évi CXXXI. törvény hirdetett ki. 

Az Egyezmény 5. cikk 2. pontja szerint ha közhatalmi szerv nem rendelkezik az igényelt közérdekű adatot tartalmazó irattal, vagy nincs hatásköre arra, hogy az adatigénylést teljesítse, akkor - ha ez lehetséges - az adatigénylést meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez, vagy az igénylőt tájékoztatnia kell arról, hogy mely hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez fordulhat.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Pf.20.647/2022/8. számú ítéletében az Infotv. 30. § (3) bekezdését és az Egyezmény 5. cikkét értelmezve kifejtette, hogy az Infotv. “30. § (3) bekezdésében egyedi adatigények esetében az adatigény megtagadásának esetében értesítési és indokolási kötelezettséget ír elő. Ez utóbbi kötelezettség magába foglalja az Egyezmény 5. cikk 2. pontja második fordulata szerinti eljárást is.” (Indoklás, [59] bekezdés).

Az idézett jogszabályokra és a bírósági gyakorlatra figyelemmel kérem, hogy tájékoztasson, hogy az igényelt adatok vonatkozásában mely szerv tekinthető az adatok kezelőjének.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Tisztelettel,

(az adatigénylő neve, megnevezése)

Igen, de csak bizonyos esetekben.

Az adatigénylőtől költségtérítést csak két okból lehet kérni: 

• az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó (pl. DVD, pendrive) költsége, 

• az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének (pl. posta, kézbesítő) költsége miatt.

A költségek maximumát kormányrendelet szabályozza.

Elszámolható költségek maximuma

A/4-es színes oldal: 130 Ft

A/4-es fekete-fehér oldal: 12 Ft

A/3-as színes oldal: 260 Ft

A/3-as fekete-fehér oldal: 24 Ft

CD, DVD: 580 Ft

Postai küldemény: Postai szolgáltatás mindenkori díja

Költségtérítés csak akkor állapítható meg, ha a felmerülő költség összege elérné a 10 ezer forintot. Ha ennél kevesebb összeg merülne fel, akkor egyáltalán nem lehet költségtérítést kérni. A költséget azonban csak akkor kell az adatigénylőnek kifizetnie, ha erről előzetesen tájékoztatást kapott és a tájékoztatás tükrében is kéri az adatok kiadását.

Nem. Az igényelt adatok megkeresésével, rendszerezésével kapcsolatos teendők költségét tehát a jövőben már nem lehet az adatigénylőkre terhelni. Ilyen esetben azonban az adatkezelő meghosszabbíthatja az adatigénylés teljesítési határidejét.

TIPP

Ha valakitől aránytalan munkateherre hivatkozással kérnek költségtérítést, érdemes emlékeztetni az adatkezelőt, hogy ilyen esetben a teljesítési határidőt meghosszabbíthatja, de pénzt nem kérhet az adatokért.

Az adatkezelő szerv a törvény szerint köteles megindokolni, hogy miért nem tesz eleget az adatigénylésnek. Az indokolásnak olyan részletességűnek kell lennie, hogy az adatigénylő megérthesse az adatkezelő döntésének okát és ennek tükrében dönteni tudjon arról, hogy jogorvoslatért fordul-e a döntéssel szemben. 

Ha az adatigénylő nem elégedett azzal a válasszal, amit kapott, vagy ha egyáltalán nem kapott választ, akkor választhat, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) vagy bírósághoz fordul. 

TIPP

Ha nem értünk egyet a válasszal, nem szükséges viszontválaszt küldenünk és megírni az adatkezelőnek, hogy milyen további lépéseket tervezünk. Sőt, érdemes is elkerülni a további levelezést, mivel a jogorvoslati határidők számítását később összezavarhatja, ha tovább folytatódik a levelezés.

Látható tehát, hogy bár a NAIH eljárása kevésbé kockázatos, azonban a NAIH-nak nincs lehetősége kötelezni vagy akár megbírságolni a titkolózó állami, önkormányzati szerveket, így ha a szerv nem tesz eleget a NAIH kérésének, a NAIH eljárása eredménytelenül zárulhat. Ténylegesen kikényszeríthető döntést csak a bíróság jogosult hozni.

Emellett érdemes lehet újságok szerkesztőségeinél is érdeklődni, hogy az igényelt adat használható lehet-e az újságírói munkához. Amennyiben igen, elképzelhető, hogy a szerkesztőség segítséget nyújt az igénybe vehető jogorvoslathoz.