[50] A panaszosok érvelésével szemben a Kúria Jogegységi Tanácsa a támadott határozat és a Pfv.20.614/2025/8. számú határozat közötti ügyazonosságot nem találta megállapíthatónak. Mindenekelőtt kiemelendő, hogy a Kúria Jogegységi Tanácsának gyakorlata alapján a közérdekű adat kiadása iránti perekben hozott határozatok esetén az ügyek összevethetőségének vizsgálata során kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az adatigénylés tárgykörének {Jpe.II.60.038/2025/6., Indokolás [59], [63]}.

[51] (…) A Kúria tehát megállapította, hogy a felperes által egységesen, kizárólag az előzetes adatigénylésre alapított közérdekű adat megismerése iránti keresetek mögött különböző érintettnek közvetlenül megküldött, eltérő feladatot kijelölő, elvileg pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó egyedi, eltérő szabályok szerint minősülő, ennek megfelelően eltérő bizonyítást és jogi megítélést (megtagadási ok/okok vizsgálatát) igénylő adat megismerése iránti igény áll, ezért az egy perben való érvényesítésük nem felel meg a Pp. 173. §-a alapján a valódi tárgyi keresethalmazattal szemben támasztott követelményeknek {Pfv.20.614/2025/8., Indokolás [61]-[62]}.

(…)

[54] Másrészről lényeges különbség a két ügy között az adatigénylés tárgyköre, illetve annak terjedelme: a fentebb kifejtettek szerint a Pfv.20.614/2025. számú ügyben a felperes a  keresetében több ezer, eltérő tartalmú, egymással nem összefüggő, más szervek részére, más- más feladatot kijelölő határozat kiadását kérte; ehhez képest a támadott határozattal érintett  ügyben a felperes ugyanazon négy adatkörre vonatkozó adatigénylést küldött ugyanazon jogállású, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szervek (a panaszosok) számára, a panaszosok pedig az eljárás során valamennyi alperes vonatkozásában gyakorlatilag azonos védekezést terjesztettek elő, az egyes adatigényléseket is ugyanazon vagy hasonló hivatkozással tagadták meg.

[56] A Kúria Jogegységi Tanácsának álláspontja szerint azonban a közérdekű adat kiadása iránti perben a valódi tárgyi keresethalmazat megengedhetősége szempontjából elsősorban nem az egyes adatkezelők és az érintettek közötti jogviszonyt, illetve azok egymással való kapcsolatát, hanem a felperesnek az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdéséből és az Infotv. 28. § (1) bekezdéséből fakadó, a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó igény (alapjog) érvényesítését kell alapul venni. A panaszosok azonban részletesen nem fejtették ki azt, hogy – a referenciahatározattal összevetve – álláspontjuk szerint miért nem volt megengedhető a keresethalmazat, vagyis azt, hogy a keresetek miért nem ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból erednek. Erre tekintettel a Kúria Jogegységi Tanácsa ismételten kiemeli: a közérdekű adat kiadása iránti perekben hozott határozatok esetén az ügyek összevethetőségének vizsgálata során fokozott szerepe van az adatigénylés tárgykörének